Séták az olasz irodalom erdejében

Puskás István vagyok, a Debreceni Egyetem Olasz tanszékének adjunktusa, az olasz irodalom olvasója, oktatója, kutatója, fordítója. Blogom azért indult, hogy megoszthassam e találkozásaim során szerzett élményeimet. Hosszabb, főleg idegen nyelvű, cikkeim, valamint Távoli világok. Kulturális identitás és idegenség az olasz irodalomban című tanulmánykötetem olvashatók az academia.edu oldalon.

Friss topikok

  • Puskás István: @clive.: Reménykedem én is, jó volna igazán. Meglátjuk, érdekel-e kiadót... (2016.06.25. 10:41) Gyűlöletbeszéd
  • clive.: @Puskás István: Köszönöm a választ. Sok sikert hozzá előre is :) (2015.04.28. 21:34) A tanú teste - appendix 1.
  • Puskás István: Szegény Francesca, Morpheus áldozata lett, de Neked hála, új életre kelt. Köszönöm! (2014.02.04. 17:41) Túl a tengeren

Túl a tengeren

2014.02.04. 07:05 Puskás István

leda-with-swan.jpg (Giovanni Boldini: Léda és a hattyú)

 

Giovanni Verga Parasztnovellák (Novelle rusticane) című kötetének, az olasz verizmus e klasszikusának utolsó darabja, az Túl a tengeren (Di lá del mare) keveset emlegetett szöveg. Meglehet, a kanonizációt, a kötet értékelését, a klasszikus olvasat szerinti interpretációját különösebben nem segíti, az epilógus, zárlat szöveghelyzete okán szerepe a kötet egésze szempontjából viszont mégis igen fontos. A szerző ezesetben nem él a prológus eszközével, nincs felvezető megszólalás, s nincs értelmezési keretet építő első novella sem - viszont az olvasó emlékezhet a kevéssel előbb megjelent Malavolgia család (I Malavoglia) programadó Előszavára, az olasz verizmus kiskátéjára, de a most tárgyalt szöveget olvasva eszébe juthat a Verga első verista novelláit közlő Élet a mezőkön (Vita dei campi) c. kötet nyitó darabja, a Fantasticheria (erről majd egy későbbi bejegyzésben).

A történet szereplői, egy férfi és egy nő, névtelenek – az alteritás szerinti olvasatban allegorikussá váló figurák, míg a név, a személyazonosság elhallgatása a modernitás számára inkább a szemérmes diszkréció, a tabusértő titok kezelésének eszköze. Románc szövődik közöttük a Nápolyból Szicíliába tartó hajóúton, ami aztán a szigeten titkos szerelmi kapcsolattá teljesedik. A férfi itt van otthon, szerepe a beavatóé, aki felkészíti a szigeten idegenként, vendégként érkező nőt az ismeretlennel való találkozásra, és segít abban, hogy az ne csak kívülről szemlélhesse, de meg is élhesse, tapasztalhassa, sajátjává tehesse az idegen világot.

Nem nehéz felfedeznünk a XIX. századi európai polgár kolonialista mentalitását. Itáliában ez nem csak a tengeren túli gyarmatokon, de az Észak – Dél különbségében, pontosabban a különbség kezelésében, a hozzá való viszonyban is artikulálódik. A szigetről Firenzébe majd Milánóba érkező Verga újdonsága, sajátossága (feladata) nem csak a verismo teóriájának kidolgozásában és működtetésében áll, de abban is, hogy egy egzotikus kultúráról, társadalomról tudósít, informál. Azt a missziót vállalja magára, hogy a Risorgimento fegyveres, politikai harcai után a nemzeti egység eszméje nevében integrálni igyekezzen a domináns Északba a számos ok miatt alávetett pozícióban egy államba szerveződő Délt. A nagy idea gyakorlati megvalósulása, az egyesülés aktusa csak a bekebelezés, a magáévá tevés révén képes végbemenni. A most olvasott novellában a férfi és a nő közötti viszony, a viszony története felel meg e folyamatnak, csatlakozva az olasz irodalmi tradíció által kínált eljáráshoz, allegorikus szerepet kap, kitárul egy ilyen irányú olvasatnak – s épp azáltal, hogy az északi nő hozza meg az áldozatot, veszti el itt ártatlanságát, tisztaságát, csábul el az ismeretlentől, fogadja magába azt, s viszi haza magával titkolandó, fájdalmas emlékként.

A novella érdekességét, sőt jelentőségét az adja, hogy mind a mai napig érvényesen rögzíti az egységes olasz államon belül két kultúra, két világ relációját. Nem mintha a normaképzés feltétlen vágya hajtaná, az viszont már más kérdés, hogy az efféle produktumok, mértékadóvá váló, kanonizálódó vélemények, sugalmazások hogyan befolyásolták, befolyásolják e viszonyok alakulását.

acitrezza.jpg

(Verga történeteinek egyik kedvenc szicíliai helyszíne Aci Trezza, a képen ama híres sziklák, melyeket a legenda szerint Polüfémosz dobált a menekülő Odüsszeusz után.)

Az elbeszélő a következő szavakkal mondja el az első találkozást, amikor az éjszakai utazás után, a nap felkeltével a sziget is láthatóvá válik:

"Hirtelen a part addig egynek látszó hosszú vonalán feltárult a szoros, akár egy mélykék folyó a tengeren túl, amely aztán megint végtelenül terült szét. A nő csodálatában felkiáltott. Azt akarta, hogy a férfi mutassa meg Licodia hegyeit, Catania síkját, a Lentini Láp lapos földjét. A férfi pedig sorolta a távoli helyeket, a kék hegyek mögött a fehérlő síkság széles és melankolikus vonalait, a lágy domborulatokat, az olivák szürkéjét, az indiai fügével benőtt keserű lejtőket, a fűvel borított illatos hegyi ösvényeket. Mintha e helyek legendák hőseivel népesültek volna be, míg sorra vette őket, egyiket a másik után. Amott a Maria; ott fenn, az Etna lejtőjén a kis falu, ahol a szabadság úgy tört ki, akár a vendetta; ott lenn a Mistero emberei, s Don Licciu papa ironikus ítélkezése. A nő, miközben hallgatta, még a kettejük között dúló drámáról is megfeledkezett, ezalatt Messina mind közelebb ért hozzájuk a Palazzata széles ívű félkörével.” (ford. tőlem). 

A szöveg címe: Al di là del mare e jelenetben nyeri el értelmét: „A tengeren túl” nem csupán topográfiai megjelölés, nem kell különösebb allegorikus olvasati ismereteket mozgósítani, hogy felismerjük a világokat elválasztó tenger, illetve a tengeren túli idegen föld, az ismeretlen, a más, az európai mentalitás számára a meghódítandó, bekebelezendő, magáévá teendő idegent elmondó, szóvá formáló toposzt. A fenti jelenet a határvidéken állás, a sem itt, sem ott, sem az otthonosban, sem az idegenben állás, levés helyzetét konstruálja. Ha a férfi-nő viszony, a szexualitás analógiáját alkalmazzuk, a vágy tárgyának megpillantását, felismerését, magának a vágynak (a magágévá tevés vágyának) az ébredését, s ezzel együtt az ártatlanság elvesztését látjuk. Az ártatlanság elvesztése a megismerését, a vágy kielégítéséért (a birtoklásért) fizetendő ár.

És mindez nem csak az érzékszerveken keresztüli megtapasztalásban (látvány) történik meg, de a férfi szavai, történetei révén is, ezek csábereje legalább akkora, mint a valós tapasztalásé. Galeotto herceg egy újabb könyvével van tehát dolgunk, modern, XIX. századi, polgári módra, ugyanakkor az olasz olvasó (az olasz irodalmat olvasó) számára nagyon is ismerősként a történet, a képes beszéd csábít bűnre, hiszen segít a szembesülésben, a kimondásban, az artikulálásban. A nő számára a férfi szavai, a történetek intenzívebben hatnak, mint az épp megélt románc. Verga szövege itt Dante Isteni színjátéka (annak is a Pokol V. éneke, ahol a Paolo és Francesca híres, tragikus szerelmi történetében játssza a csábító szerepét Galeotto herceg könyve), Boccaccio Dekameronja (melynek alcíme Galeotto herceg könyve, utalás a Komédia mondott epizódjára) mögé sorakozik. Csakhogy az, ami az elődök műveiben a férfi-nő kapcsolat allegóriájaként, a testi, szexuális vágy elbeszéléseként működött, itt már másról is szól, kultúrák viszonyáról, viszonyba lépéséről. Az irodalmi referencián túl – ami azért hasznos, hogy a tapasztalt olvasó felfedezhesse a jelenet tétjét – azért is kulcsfontosságú e jelenet mert azt az alaphelyzetet mutatja be, melyben az átlag északi (észak-olaszországi) polgár, azaz a Verga-kötet ideális olvasója találkozik a Déllel, épp a szicíliai származású író kötetein keresztül is.

Észak számára a Dél nem fizikai tapasztalat, hanem nyelvi konstrukció, s ha sor is kerül a test-test találkozásra, azt is már valószínűleg a korábbi, a korábban sajáttá tett sztereotípiák, előfeltevések, előítéletek, viszonyulások, ítéletek alapján fog megtörténni.

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr375797946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Judit Anna Lukovszki 2014.02.04. 17:37:28

Tetszik. Csak ez a szegény francesca, ezt mivel érdemelte ki? Van elérhető magyar fordítása a novellának?

Puskás István 2014.02.04. 17:41:17

Szegény Francesca, Morpheus áldozata lett, de Neked hála, új életre kelt. Köszönöm!
süti beállítások módosítása